Útlevél Meseországba (Tündérkerti megálló): Mit, mikor és miért olvassunk fel a gyerekeknek? Előadás a szülőknek az esti mese fontosságáról, gyerekkönyvekről

2018. február 5., hétfő

Mit, mikor és miért olvassunk fel a gyerekeknek? Előadás a szülőknek az esti mese fontosságáról, gyerekkönyvekről

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)

Tanulmányok az erdélyi gyermekirodalom köréből

„Makkai Kinga könyve beszél a gyermekirodalomról, de közben működésbe is lendít valamit: egy élő, mozgó, szuszogó képződményt figyelhetünk könyve olvasójaként, amint felébred, nyújtózkodik, bújócskázik velünk, követ és vezet bennünket olyan helyekre, ahol korábban még nem jártunk. Nem elég elméleti szempontból véleményeket megfogalmazni arról, hogyan lesz ma olvasóvá egy gyerek. Makkai Kinga személyes tapasztalatait, pedagógusi és szülői megfigyeléseit osztja meg velünk és gondolja tovább. A jelen és a közelmúlt gyermekirodalmával való élményszerű találkozásaiból kirajzolódik egy szerethető és ugyanakkor térképszerűen precíz mintázat: markáns gyermekírói portrék és gyermekirodalmi irányzatok válnak láthatóvá a magyar és külföldi irodalmakból egyaránt. A szerző arra buzdít, hogy az általa kínált vázat saját olvasói élményeinket hozzáépítve tegyük személyes egésszé. Szülők és pedagógusok egyaránt megbízható támpontokat találhatnak a könyvben ahhoz, hogy a környezetükben levő gyerekek világát az irodalmon keresztül nyissák tágasabbra.” – e szavakkal ajánlja Balázs Imre József a könyvet a kedves olvasóknak.

Erdélyi gyermekvers-antológia

"Sokféle dolog ragyog egy gyermekszobában: az olvasólámpa, a tűzoltóautó villogója, apa szemüvegének kerete, anya mosolya. Az erdélyi gyermekvers-antológia a délutánokat ragyogja be: oldalain a huszonnégy kortárs költő közel kétszáz verséből válogatott füzérhez tizennégy Erdélyben alkotó illusztrátor teremt színekben és hangulatokban pompázó, vonalas-foltos, vonzó és izgalmas képi világot, a vers legkedvesebb követeként ismert Kaláka együttes által megzenésített, sziporkázó dalokká kibontott versek pedig dúdolásra fogják, táncra perdítik az ebben a világban járót. Ez a kivételesen szép könyv muzsikáló, fénylő szavaival a vers, a zene és a rajz közös találkahelyére vezet el – mert legjobban ott Ragyog a mindenség.” A Ragyog a mindenség gyermekvers-antológia a kortárs erdélyi irodalom 24 kiemelkedő alkotójától közöl mintegy 200 verset, és mint az utóbbi húsz év gyermekekhez szóló lírájából merítő válogatás, iránymutató az olvasás megkedveltetése, a további könyvválasztás tekintetében. Ez a kötet ugyanakkor hangsúlyosan több mint versantológia: rendhagyó módon arra vállalkozik, hogy teret adjon a vers, a rajz és a zene találkozásának. A gyermeki világ meghatározó motívumait követő versciklusok mindegyikét más-más – összesen tizennégy – Erdélyben alkotó grafikusművész illusztrálta, a stílusok, technikák, színek és formák sajátos ritmusú váltakozása pedig káprázatos vizuális elemekből építkező teret eredményez. A gondolat és a folt, a rím és vonal képzeletbeli összefonódását pompásan egészíti ki a muzsika: az antológiát a nemzetközi hírű Kaláka együttes legújabb albuma teszi teljessé, amelyen a kötet szerzőitől választott egy-egy vers szólal meg, mint sziporkázó dalokká kibontott költemény. A nagy gonddal, rendkívül igényes kivitelben készült könyv ráragyog olvasóira, valós élményt nyújt számukra – mert ez az, ami egyetlen kisgyermek világából sem hiányozhat." - a Gutenberg Kiadó ajánlásával

Előadás a gyerekkönyvek kiválasztásának pedagógiai, esztétikai és irodalmi szempontjairól

Gyakorló anyukák jól tudják, hogy kisgyermekük irodalmi nevelése már igen zsenge korban elkezdődik. Az egészen kicsi baba is szereti, ha versikéket, mondókákat skandálnak neki, ezekre ringatják, rázogatják, altatják. Nagyobbacska korban pedig már külön fejtörést is okozhat, hogy mit mondogassunk kicsinyünknek, hiszen akár későbbi irodalmi ízlését is meghatározhatja, hogy mit hall otthon a szüleitől.A mondókák, versek mondásával párhuzamos olvassunk fel nekik eleinte kisebb történeteket, majd fokozatosan szoktassuk igényes olvasmányokkal a mesehallgatásra. A mesekönyvek, gyerekkönyvek kiválasztásában nagy felelősség hárul a szülőkre, nagyszülőkre, majd később a pedagógusokra. Nem mindegy az sem, hogy milyen illusztrációk kísérik a szöveget a könyvben, hiszen ezáltal formáljuk vizuális és esztétikai ízlésüket. A beszédértés, beszéd, figyelem, megfigyelő képesség, képzelet képezik majd alapját az óvodai, iskolai munkának, olvasás és írás tanulásának. Ezért ilyen fontos erről szülőknek beszélni. Ilyen és ehhez hasonló témákról szólnak előadásaim, melyeket lassan 5 éve, különböző helyszíneken és alkalmakkor (óvodákban, tanítóképzőkben, könyvtárakban, szülőértekezleteken, baba-mama klubbokban stb.) tartok.

Publikáció

1. Tantervi követelmények és ehhez viszonyított eredmények az elemiben, Közoktatás, 1998/ január, XII/1, p. 4-5.

2. Múzeumpedagógiai lehetőségek, Közoktatás, 2001/július, XII/6, p. 1., 4-6.

3. Élethosszig tartó tanulás, Közoktatás, 2003/október, XIV./10, p.1, 14-15.

4. A tanulók motiválása az élethosszig tartó tanulásra, Közoktatás, 2003 /november, XIV/11 p. 14-15.

5. A permanens nevelés fogalmi kérdései és szükségessége, Magiszter (Pedagógusok szakmai-módszertani folyóirata), 2003. I/1. p. 42.

6. A tanulási képességek fejlesztése, Közoktatás, 2004 /aprilis., XV/4, p. 1, 4-7.

7. Marci és az irodalom, avagy hogyan lépett be Marci a könyvek csodálatos világába, Magyar Református Nevelés - Gyermekirodalom (külön szám), XV. évfolyam. 2009/ 3. szám

8. A Koinónia Kiadó gondozásában megjelent gyerekkönyvek, http://www.koinonia.ro/news_single.php?session=1836121107&lang=1&newsid=607.,

9. Ki érti meg az állatok nyelvét? (Szűcs Teri Hogyan lett füle az erdőnek? című könyvéről), Lató Szépirodalmi Folyóirat 2009/November.http://www.lato.ro/article.php/Ki-érti-meg-az-állatok-nyelvét/1492/

10. Népmesegyűjtemények mint az erdélyi gyermekirodalom kiapadhatatlan forrásai, Csodaceruza (Gyermekirodalmi folyóirat könyvtárosoknak, pedagógusoknak, szülőknek), 42. szám, VIII. évfolyam, 2009.

11. Az erdélyi gyermekirodalom utóbbi évtizede, Korunk, 2010/5.

12. Az olvasóvá nevelés és a gyermekirodalom tanítása közti összefüggések, In: Iskola a mélyben, iskola a magasban, Barabás László (szerk.), Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2010.

13. Fekete-e a Feketeleves? (László Noémi gyerekkönyvéről), In: Csodaceruza, 2010/48.

14. Sorozatok - a gyerekek kedvencei, In: Csodaceruza, 48.

15. A jó gyerekkönyv ismérvei, In: Hargita népe, 2011. július 18. http://hnepe.files.wordpress.com/2011/07/11070808.pdf

16. Közelebb a titokhoz (Szabó T. Anna gyermekversei), In. LÁTÓ Szépirodalmi folyóirat, 2012/11.

ttp://www.lato.ro/article.php/K%C3%B6zelebb-a-titokhoz-Szab%C3%B3-T-Anna-gyermekversei/2494/

Olvasóvá nevelés

A mese összeköti az embereket. Így ismertem meg, az olvasás kapcsán, Szilágyiné Gálos Ildikót, Az olvasóvá nevelés megalapozása kisiskolás korig című könyv szerzőjét, akit vendégként tisztelhettünk városunkban. Könyvéből idézek: "Milyen odaadás, mennyi mindenről megfeledkező áhítat ül ki a mesét hallgató gyermek arcára… Az önfeledt boldogságnak, a figyelő ámulatnak ezt a teljességét később már sohasem, vagy az életnek csak egész ritka perceiben éli át. Csodálkozhatunk-e, ha legtöbb anya szívesen mesél gyermekeinek? A mese különösen közel hozza őket egymáshoz: mintha megosztanák a varázslatot, mintha együtt röpülnének a griffmadár hátán… Csak sajnálni lehet azt az anyát, aki ezt az örömet megtagadja magától. Az igazán sajnálatra méltó persze az a gyermek, aki mese nélkül vagy mesét ritkán hallva nő fel. (Hermann Alice)